Izgalmas összefüggések a Beagle program eddigi adataiból

A fenofázis adatok gyorsan szaporodnak és már most nagyon érdekes összefüggések látszanak. Már négy faj esetében vannak adataink a virágzásról, ráadásuk két faj esetében - nyír és vadgesztenye - négynél is több országban került sor mintavételre. A legtöbb tudást a nyírfáról szereztük, úgyhogy lássuk ezt először. Minthogy a felmérések széles földrajzi spektrumot fednek le, azt gondolnánk, hogy kiolvasható belőlük egy általános európai mintázat. Az egyik lehetséges megközelítés az, hogy az első virágzás dátumainak átlagát vetjük össze a különböző országok között. Az alábbi táblázat az április 23-ig összegyűlt adatok alapján készült:

Minden átlag legalább három fa adatai alapján készült (kivéve Egyesült Királyság). A " – " jelzi a hiányos (legfeljebb 1 fa) adatokat. Norvégiából idén nem kaptunk virágzási adatokat.

Az országokat az első virágzás szerint raktuk sorba. Jól látszik, hogy Magyarországon sokkal korábban virágzik a nyír, mint Szlovákiában és Lengyelországban, majd Németország és az Egyesült Királyság következik. Az egyetlen csehországi adat (április 8) is jó egyezést mutat a szlovák átlaggal. Ebből tehát arra következtethetünk, hogy Magyarországon (és kisebb mértékben Szlovákiában is) idén sokkal enyhébb tél volt, mint Észak-kelet Európában. Ezt még össze kell vetnünk az időjárási adatokkal, és kíváncsian várjuk, hogy a többi faj is hasonló mintázatot mutat-e.

A vadgesztenye virágzása csak egy nappal tér el Szlovákiában és Lengyelországban. 1-1 adattal rendelkezünk Németországból, Magyarországról és Romániából, amelyek 4-6 nappal későbbiek.

Egy másik lehetőség az eredmények megjelenítésére az, hogy a legkorábbi virágzást 0-nak vesszük és a különbségeket tüntetjük fel.

Tehát a nyír első virágzásában 18 nap eltérés van Magyarország és Németország valamint az Egyesült Királyság között. Mekkora lesz a különbség Norvégia esetén?

Az érdekes összefüggések mellett - amelyek rávilágíthatnak az európai klíma sajátságaira - fontos, hogy a biológiai sokféleség és a természeti rendszerek fenntarthatósága szempontjából is levonjuk a tanulságokat. A fák rügyfakadásának és virágzási idejének megváltozása számtalan rovar, madár és emlős életét befolyásolja. Sok növényevő rovarnak elengedhetetlen táplálékot jelentenek a korán kibújó levelek. Ezen rovarok biológiai órája pontosan le kell, hogy kövesse a fák életében bekövetkező változásokat. Nagyon nagy gondot jelenthet, hogyha a klímaváltozás másként érinti a lombfakadást és az állatok fejlődését. Ez mind a növények, mind az állatok számára káros volna, hiszen sok növénynek szüksége van a beporzást végző rovarokra. Ha egy fa túl korán virágzik, előfordulhat, hogy még nem keltek ki a legfőbb beporzói. Ne felejtsük, hogy ez eltérő módon érinti az egyes növényfajokat: a nyírnek például nincs szüksége rovarokra, hiszen a szél porozza be.

A Beagle program nagyon korai stádiumában vagyunk, de már most úgy tűnik, hogy az általunk gyűjtött adatok remek forrást jelentenek majd a klímaváltozás és a sokféleségre és ökoszisztémákra gyakorolt hatása jobb megértéséhez.

Dr Michael Gillman

Biológiai Tudományok Intézete, Nyílt Egyetem. 2010. április 23.

Megjelenés: 2010-05-06, frissített 2010-05-21