Virágzási mintázatok egész Európában

Már látható, hogyan tért el a virágzási idő Európa különböző országaiban és az egyes fajok között milyen különbségek jelentkeztek. Négy fajt választottam (nyír, vadgesztenye, tölgy és berkenye), amelyekről sok adat érkezett hozzánk. Az első négy adatot vettem figyelembe és az átlagot az első kihagyásával képeztem. Ahol négynél kevesebb adat állt rendelkezésre, ott mindegyiket felhasználtam. Az első virágzás meghatározásának nincs meghatározott módja, de az eljárást az indokolja, hogy a legkorábbi virágzásokat szeretnénk átlagolni anélkül, hogy a kilógó korai adatokat belevennénk, amelyet speciális körülmények okozhatnak. A dátumokat számmá alakítottam olyan módon, hogy március 1-je 1 és minden nap hozzáadunk 1-et. Április 4-e tehát 4+31=35.

Azon országok adatait, ahol nem mutatkoztak eltérések, összevontam. Ez azon helyek esetében is előnyös, ahol háromnál kevesebb adat áll rendelkezésére. Ezek alapján Magyarország és Szlovákia, Németország és az Egyesült Királyság, valamint Svédország és Norvégia került össze (lásd 1. táblázat) A román, cseh és orosz adatok általában háromnál kevesebb megfigyelést takarnak, de hasznosak összehasonlítás szempontjából, ezért zárójelben ezeket is feltűntettem.

1. táblázat. Az első virágzás átlagai négy fafaj esetében 2010-ben. A háromnál kevesebb adat alapján számolt értékek dőlttel szerepelnek. A dátumok március 1-jével mint 1-gyel kezdődnek.

Néhány szembetűtő mintázatot kiolvashatunk a táblázatból. Figyeljük meg az utolsó oszlopot, amelyben a legkorábbi és legkésőbbi virágzási nap közötti különbséget tűntettük fel. A nyír és berkenye másfél hónap eltérést mutat, amíg a vadgesztenye esetében a különbség a két hónapot is eléri. Ezzel szemben a tölgy fajok három héten belül mindenhol kivirágoztak. Ezen adatokból még nem szabad messzemenő következtetéseket levonnunk, hiszen a tölgy fajokról egyetlen adatunk van a svéd-norvég kategóriában. Az azonban már ezekből az adatokból is látszik, hogy a különböző fafajok eltérő módon viselkednek, és emiatt az egyes fajoktól függő állatokat is másként érinti a klímaváltozás. A nagy területen egyszerre virágzó fajok ezen túl kevésbé használhatóak klíma indikátornak is.A fafajok összesített átlagai is érdekes mintázatot mutatnak. Magyarország-Szlovákia, Németország-Egyesült Királyság, valamint Svédország-Norvégia csoportok között dél-keletről észak-nyugat felé növekednek az értékek. A különbségek 12,9 és 22,5 napot tesznek ki. Lengyelország különleges abból a szempontból, hogy itt virágoznak legkorábban a fák. Lengyelország azonban igen nagy kiterjedésű és a különbség a varianciából is adódhat. Azt is figyelembe kell venni, hogy a kiválasztott fák nem feltétlenül vannak azonos térszínen és a városok hatása sem elhanyagolható.Az év során gyűjtött adatokból még meglátjuk majd, hogy a többi fenofázissal kapcsolatos megfigyelések is hasonló jellegzetességeket mutatnak-e, mint a virágzási adatok. Addig viszont megtekinthetjük az eddigi értékes adatokat, amelyeket a Beagle Programnak köszönhetünk, és kipihenhetjük az eddigi munka fáradalmait a nyári szünetben.Üdvözlettel:Dr Michael GillmanBiológiai Tudományok IntézeteNyílt Egyetem